A 2021/2. lapszámunk fő témájához, a mester-tanítvány, tanár-diák viszonyokról a romániai magyar színházban, körkérdésben szólítottunk meg több erdélyi színészt, hogy írjanak, beszéljenek arról, hogy a saját tapasztalatukon keresztül szűrve miként gondolkodnak a mester fogalmáról, alakjáról, esetleges hiányáról, ezek okairól, az alkotói generációk közti kapcsolódásokról. B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katalin, Csatlós Lóránt, Dálnoky Csilla, Fincziski Andrea, Györgyjakab Enikő, Mátray László és Sinkó Ferenc válaszai olvashatók az összeállításban.
A 2021/2. lapszámunk fő témájához, a mester-tanítvány, tanár-diák viszonyokról a romániai magyar színházban, körkérdésben szólítottunk meg több erdélyi színészt, hogy írjanak, beszéljenek arról, hogy a saját tapasztalatukon keresztül szűrve miként gondolkodnak a mester fogalmáról, alakjáról, esetleges hiányáról, ezek okairól, az alkotói generációk közti kapcsolódásokról. B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katalin, Csatlós Lóránt, Dálnoky Csilla, Fincziski Andrea, Györgyjakab Enikő, Mátray László és Sinkó Ferenc válaszai olvashatók az összeállításban.
Csíky Boldizsár, Demény Attila, Orbán György és Selmeczi György az erdélyi és magyarországi színházi zeneszerzés megkerülhetetlen alkotói. Boros Csaba a velük külön-külön készített beszélgetéseket szerkesztette egy párbeszéddé, amely az önálló alkotás és színpadi zeneszerzés sajátos szempontjait járja körül. Az interjúalanyok történetein keresztül a színház- és filmrendezőkkel való együttműködésük gyötrelmes és felemelő pillanataihoz, a szocializmusban való létezésük groteszkségéhez, és magához a mesterséghez kerülhetünk közelebb.
A riport fiatal színházcsinálók véleményét tárja fel arról, hogy hogyan viszonyulnak szakmai életükben a mesterekhez vagy a mester fogalmához, kitől tanultak és tanulnak szakmát, illetve elméleti szinten hogyan látják a mester-tanítvány viszonyt. Nemcsak konkrét példákkal és nevekkel találkozunk, hanem filozófiai eszmefuttatások témája is lesz a mesterség kérdése, valamint az, hogy az új generációk pályakezdése miben tér el az eddigiekétől. Tágabb kontextusban a romániai magyar színházi oktatás kérdése is kikristályosodik.
Milyen kifejezéseink vannak a tudásátadás és tudástermelés helyzeteire és ezek milyen tradíciókba illeszkednek? Mire adnak lehetőséget a formális és nem formális szakmai-oktatási viszonytípusok? Kárpáti Péter drámaíró-rendezővel, a budapesti Freeszfe és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanárával, Tompa Andrea íróval és Visky András drámaíró-dramaturggal, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományetem Színház és Film Karának oktatóival Proics Lilla beszélgetett.
Papp Mária, a Székely Színház egykori gyerekszínésze, Tóth Sándor karnagy életpályájára és Marosvásárhely műkedvelő színházi életére emlékezik vissza a „Zeneszerető város lett” című interjúban.
Nemes Levente a sepsiszentgyörgyi színház színésze és volt igazgatója, az ő színházvezetői munkájához fűződik a szentgyörgyi társulat művészi célkitűzéseinek újrafogalmazása. Munkásságát többszörös szakmai elismerés övezi: Szentgyörgyi István-, Jászai Mari-, Kaszás Attila-díjas, többszörös EMKE-díjas, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának életműdíjas előadóművésze. 2008 óta nyugdíjas, de azóta is játszik, és nyolcvankét évesen is meghatározó személyisége a Tamási Áron Színház társulatának. Életéről, pályafutásáról, művészi hitvallásáról Nagy B. Sándor beszélgetett vele.
Borítókép: Kónya-Ütő Bence sZempöl-koncerten, Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál, Kolozsvár. Fotó: Biró István Kónya-Ütő Bence 1987-ben született Sepsiszentgyörgyön. Édesapja képzőművész, akinek a hatására az elemitől művészeti iskolába…
Beszélgetés Novák Eszter rendezővel, a Szigligeti Társulat művészeti vezetőjével A Játéktér 2021. tavaszi számábólBorítókép: Vigh László Miklós Az elmúlt évben komoly kihívásokkal néztünk szembe. Lassan egy…
Adorjáni Panna, Láng Dániel: Mai aproape/Közelebb/CloserBorítókép: Adorjáni Panna, Láng Dániel A Mai aproape/Közelebb/Closer című performaszot 2020. ápr. 7-én mutatta be Adorjáni Panna és Láng Dániel….
