Bár elsődlegesen irodalmi műfaj, a dráma az, amit az esetek túlnyomó többségében nem olvasni szoktunk. Amit olvasni érdemes (kinek-kinek ízlése szerint az örök klasszikusok, például…
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház formabontó, kísérletező karanténelőadásáról gondolkodik Kovács Eszter, színház és film, jelenlét és virtualitás, klasszikus szerzők és korszerű problémák keresztmetszetében. Adrian Sitaru rendezésében Az ember, aki csak azt tudta mondani, amit olvasott kibújik a színházfelvételek sablonossága alól, és játékba hozva az új mediális lehetőségeket, hibrid műfajú előadásként tűnik fel a romániai színházi palettán. A szerző kritikájában a néző tapasztalatára, a befogadás megváltozott módjaira és a produkció társadalmi-történelmi kérdésfelvetéseire is kitér.
A Nyílt Fórum Füzetek két kötetéről A Nyílt Fórum Füzetek évente megjelenő, új szerzőknek bemutatkozási lehetőséget nyújtó antológia-sorozat. Színpadra még nem vitt és korábban meg…
A színházaknak a járványidőszakra adott válaszreakciókjából indul ki György Andrea előadáselemzése, a művészszínház és a szórakoztató műfajok közé helyezve Keresztes Attila marosvásárhelyi rendezését. Az Egy római tragédia kortárs átirata szoros reflexió a helyi közönség és közösség szokásaira, egyben társadalomkritikával átitatott színház a színházban produkció. A kritika arra keresi a választ, hogy mennyire sikeres az a fúzió, amit az alkotócsapat megkísérel.
A marosvásárhelyi Yorick Stúdióban mutatták be a Bódi Attila regényéből készült Lázadni veletek akartam című előadást Sebestyén Aba rendezésében, Barabás Olga színpadi adaptációjában. Kritikájában Demény Péter a színpadra alkalmazás sikerességéről beszél, a zene és színészi játék összefüggéséről, illetve felfedi, hogy miként szólhat több generáció képviselőihez a retró tematikákat érintő produkció. A szerző úgy látja, hogy az információgazdag visszaemlékezés és a történelemábrázolás a színpadi minimalizmussal párosítva képes fenntartani a figyelmet azok számára is, akik nem élték meg az előző rendszer szorításait.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház hosszú kihagyás után játszott ismét élő közönség előtt: ez alkalommal mutatták be Puskás Zoltán rendezésében az Állatfarmot, Orwell politikai meseregényének zenés színházi adaptációját. Rendhagyó előadásreflexiójában Jankó Szép Yvette az állatmesék és az antropomorfizáció, illetve a koronavírus-járvány okozta színházlátogatási változásokból kiindulva az előadás kérdésfelvetésének aktualitásáról gondolkodik, a poszthumán filozófiájának tükrében. A szerző megkíséreli az ember mint színházi állat definícióját, és ennek függvényében elemzi a produkció hatásosságát, sikerét.
Adorjáni Panna, Láng Dániel: Mai aproape/Közelebb/CloserBorítókép: Adorjáni Panna, Láng Dániel A Mai aproape/Közelebb/Closer című performaszot 2020. ápr. 7-én mutatta be Adorjáni Panna és Láng Dániel….
Ugron Nóra kritikus még a pandémia kitörése előtt nézte meg a bukaresti roma, feminista, független színházi Giuvlipen társulat és a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu színház koprodukciójaként létrejött Romacén – A boszorkány ideje (Romacen – Vremea vrăjitoarei) c. előadást. A Romacén… a Giuvlipen romafuturista szellemiséget képviselő előadása, ezért Ugron olyan címszavak köré rendezi elemzését, amelyek a mozgalom és a jelen produkció fő kérdéseire összpontosítanak: azaz mit jelent a romacén korszaka, kik a kibervarázslók, milyen lehetőségeket és dilemmákat vet fel az ember-technológia viszony, ezek hogyan segítik igazságosabb jövők elképzelését – és mindez milyen törésként jelentkezik az előadásban a rasszbéli és etnikumbeli egyenlőtlenségek valóságával.
Amikor telihold ragyog a turkáló felett. Tamási Áron Színház, SepsiszentgyörgyBorítókép: Barabás Zsolt Már az előadás rövid ismertetőjét olvasva fellelkesültem, hogy éppen egy turkálót választ kisvárosi…
A többit már láttad a moziban. Tamási Áron Színház, SepsiszentgyörgyFotók: Barabás Zsolt Milyen üzenete lehet ma egy görög drámának? Hogyan szólhat a ma emberéhez? Melyek…
