Komikus zenei mű és világvége-oratórium -  A Reflex3 színpadán az Újvidéki Színház Opera ultima című előadása

Komikus zenei mű és világvége-oratórium – A Reflex3 színpadán az Újvidéki Színház Opera ultima című előadása

Műfajmix. Végy egy adag versben írt A sevillai borbélyt. Üss hozzá ugyanennyi Rossinit. Ha nem elég fűszeres, szúrj be egy távkapcsolót, amellyel az unalmas részeket át lehet csévélni. Legyen benne szerelem, intrika, buli, humor. A tálaláshoz készülj elő egy elmés prológussal, amely arról szól, hogyan kényszeríti a városi vezetőség az Újvidéki Színházat arra, hogy operát rendezzen a zenés műfajért amúgy könnyekig rajongó népségnek. Engem nem érdekel a régmúlt, engem amai Szerbia érdekel, amely viszont kellemetlenül emlékeztet az akkori Franciaországra – mondja a rendező a két klasszikus Beaumarchais-i szöveg kapcsán.

Aztán flambírozza az egészet, és a fehér után megszületik a második felvonás: a fekete opera. Ha egyáltalán opera ez még. Lehet, hogy csak a romja. Figaro házassága már nem Mozart Tündérországát idézi. A szereplők, akik eddig csontfehérben virítottak és széles gesztusokkal mutogatták, hogy de szép az élet, most letargikus kőszobrok egy csomó mikrofon mögött. A zene sem Rossini, hanem Irena Popović, egy torokhangú tangó.

Balázs Áron, Figaro: „A színház feladata az, hogy megnevettesse az embereket, hogy felkorbácsoljon bizonyos érzelmeket, vagy hogy rákényszerítsen bennünket arra, hogy gondolkodjunk, és ne csak nézzünk… Hiszem, hogy ez az előadás mindezt eléri.“
- POSZT: Legjobb férfi főszereplő (Balázs Áron)

Kokan Mladenović szerb rendező és Gyarmati Kata dramaturg munkája egyszerre komikus zenei mű és világvége-oratórium. Könnyes-könnyed szórakoztatás és gyászos kor-kórkép. Hófehér papírvígjáték és éjszín társadalomfricska. A kisember kacaja és a guillotine-penge nyöszörgése a köszörűn. Üdén ügyetlen táncos-komikum és a megalázottak mikrofontologatása. „A hatalom gyűlöli a népet, a nép gyűlöli a hatalmat, és mindketten gyűlölik a kultúrát” – mondja az egyik szereplő a darab elején. „Ha ennyi az életünk / Inkább ne is legyünk” – énekli az egész társulat az előadás végén. A virtuóz stílusjátéknak induló előadásból átütő erejű politikai színház születik.

 Opera ultima.

 Vagyis nem víg-, hanem végopera.

Elor Emina, Rozina: „Én Emina vagyok. Voltam már Nina, Lenina, Roksana, Rebecca… Most pedig Rozina… Róza, Rózsika vagyok. Rózsa, aki a szerelemtől virágzik ki, és attól is hervad el…”- POSZT: Legjobb női főszereplő (Elor Emina) 

 „A rendszer annyira sérült, hogy javítgatni időveszteség volna. A dolgokat nagy zajjal és dühvel kell restartolni.” – jelenti ki Mladenović. Mi önző kisemberek lettünk, akik csak önmagukkal törődnek. Hozzászoktunk a nyomorhoz és a szerencsétlenséghez. Ebben az értékrendben nem tudjuk többé, mi a szép és mi a nemes, és nem értjük mit jelent a kollektív jó fogalma. A belgrádi Atelje 212 színház korábbi igazgatója Újvidéki Színháznál rendezett előadásai hangos sikereket érnek el a határon túl is. Az Opera ultima bemutatása óta csaknem minden fesztiválrészvételével díjakat hoz.  2014-ben a magyar Országos Színházi Találkozó (POSZT ) legjobb előadása volt.

Reflex3. Sepsiszentgyörgy, március 18-31. Egy PONT Európa kulturális térképén. Az Újvidéki Színház előadását a közönség március 23-án, hétfőn 17 órai kezdettel láthatja a Tamási Áron Színház nagytermében, ezt követően az alkotókkal is megismerkedhet.

www.reflexfest.ro