A JÁTÉKTÉR 2020. TAVASZI SZÁMA
Tavaszi számunkban két tematikus fókusz mentén foglalkozunk a színház és virtuális valóság viszonyával, valamint a kiégés jelenségével. Chris Salter tanulmánya az immerzió, az abszorpció, a virtualitás és a környezeti érzékenység fogalmain keresztül vizsgálja a technologizált érzékelés művészeti kísérleteit. Bakk Ágnes esszéje egy alkotói workshop célkitűzésein és tapasztalatain keresztül ír arról, hogyan lehetséges a transmedia storytelling, azaz egy több platformon történő történetmesélés összetett eljárásait alkalmazni a színházi alkotásmódozatokban. A burnout-szindróma a kortárs munkafelfogás következményeként általános társadalmi és kulturális jelenségként is értelmezhető – témaként és problémaként egyaránt beszivárog a művészi alkotás területére. Biró Réka és Varga Anikó beszélgetését két, a kiégés jelenségéről szóló előadásról Deák Katalin Kasza Izabella pszichoterapeutával készített interjúja egészíti ki.
Kritika rovatunkban három előadáskritika és egy fesztiválbeszámoló olvasható: Hegyi Réka Armin Petras kolozsvári Brecht-rendezését, Beretvás Gábor Botos Bálint nagyváradi Lila ákácát, Ugron Nóra a kisinyovi teatru-spălătorie Mária evangéliuma című, a kolozsvári Tranzit Házban vendégszereplő előadását elemzi. Fazakas Réka a Székelyudvarhelyen megrendezett III. Mafeszt fesztiválról írt beszámolójában részletesen kitér a szatmári Brighella Bábtagozat Szélszabadító című előadására, Victor Ioan Frunză temesvári IV. Henrik, Vladimir Anton udvarhelyi A mi kis városunk és Albu István csíkszeredai Sirály rendezéseire. Patrice Pavis a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen vezetett nemzetközi szakmai workshopot, ennek alkalmával Patkó Éva beszélgetett a neves színházelméleti szakemberrel a kísérletező és mainstream színház esztétikai és strukturális vonatkozásairól, valamint a színházi felsőoktatás kérdéseiről. Könyvrecenzió rovatunkban Plainer Zsuzsa Despre vigilența ideologică című könyvét mutatja be Győrffy Gábor. Plainer doktori disszertációja alapján írt könyve azt kutatja, hogyan működött a cenzúra a nagyváradi (magyar) kulturális intézményekben – köztük az Állami Filharmóniában és az Állami Színházban – a Ceauşescu-rendszerben. Kiss Krisztina a Philther átfogó színháztörténeti kutatási programjának keretében létrejött, az erdélyi színháztörténet fontos előadásainak elemzését tartalmazó kiadványt mutatja be. Dráma rovatunkban egy kortárs moldovai drámaíró, Nicoleta Esinencu Mária evangéliuma című szövege olvasható András Orsolya fordításában.
A tavaszi számunk tartalma itt elérhető: Játéktér 2020. tavasz