A színház jövője – ma? című körkérdésünkben arról kérdeztünk írókat, színházi és filmes szakembereket és színészeket is, hogy ők miképpen látják a pandémia által megváltoztatott színház jövőjét? Milyen trendeket látnak bekövetkezni és milyen technológiai behatásokkal számolnak? A válaszokban számos személyes és elméleti szál is felmerült és a filmes hatást többen is megemlítették.
A színház jövője – ma? című körkérdésünkben arról kérdeztünk írókat, színházi és filmes szakembereket és színészeket is, hogy ők miképpen látják a pandémia által megváltoztatott színház jövőjét? Milyen trendeket látnak bekövetkezni és milyen technológiai behatásokkal számolnak? A válaszokban számos személyes és elméleti szál is felmerült és a filmes hatást többen is megemlítették.
A digitális térbe költözött színházi előadások gördülékeny működése érdekében új szakemberek csatlakoztak a technikai stábokhoz: a vágórendező feladata, hogy a nem színházi térben lévő nézők számára közvetítse a művészeti élményt. Barabási Ede a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál dolgozott ebben a pozícióban a Radu Afrim rendezte Grand Hotel Retromadár előadás streamelésén. Tóth István Steff doktorandusz kérdezte szakmáról, alkalmazkodásról, technikáról és technológiáról, elvárásokról és kihívásokról.
Borítókép: Kovács Zsuzsánna Szebenben, 2021. Fotó: Denisa Ciocoiu Kovács Zsuzsánna rendező 1986-ban született Sepsiszentgyörgyön, jelenleg Bukarestben él és alkot. Előadásait többek között az unteatru nevű…
A 2021/2. lapszámunk fő témájához, a mester-tanítvány, tanár-diák viszonyokról a romániai magyar színházban, körkérdésben szólítottunk meg több erdélyi színészt, hogy írjanak, beszéljenek arról, hogy a saját tapasztalatukon keresztül szűrve miként gondolkodnak a mester fogalmáról, alakjáról, esetleges hiányáról, ezek okairól, az alkotói generációk közti kapcsolódásokról. B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katalin, Csatlós Lóránt, Dálnoky Csilla, Fincziski Andrea, Györgyjakab Enikő, Mátray László és Sinkó Ferenc válaszai olvashatók az összeállításban.
A 2021/2. lapszámunk fő témájához, a mester-tanítvány, tanár-diák viszonyokról a romániai magyar színházban, körkérdésben szólítottunk meg több erdélyi színészt, hogy írjanak, beszéljenek arról, hogy a saját tapasztalatukon keresztül szűrve miként gondolkodnak a mester fogalmáról, alakjáról, esetleges hiányáról, ezek okairól, az alkotói generációk közti kapcsolódásokról. B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katalin, Csatlós Lóránt, Dálnoky Csilla, Fincziski Andrea, Györgyjakab Enikő, Mátray László és Sinkó Ferenc válaszai olvashatók az összeállításban.
A 2021/2. lapszámunk fő témájához, a mester-tanítvány, tanár-diák viszonyokról a romániai magyar színházban, körkérdésben szólítottunk meg több erdélyi színészt, hogy írjanak, beszéljenek arról, hogy a saját tapasztalatukon keresztül szűrve miként gondolkodnak a mester fogalmáról, alakjáról, esetleges hiányáról, ezek okairól, az alkotói generációk közti kapcsolódásokról. B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katalin, Csatlós Lóránt, Dálnoky Csilla, Fincziski Andrea, Györgyjakab Enikő, Mátray László és Sinkó Ferenc válaszai olvashatók az összeállításban.
Csíky Boldizsár, Demény Attila, Orbán György és Selmeczi György az erdélyi és magyarországi színházi zeneszerzés megkerülhetetlen alkotói. Boros Csaba a velük külön-külön készített beszélgetéseket szerkesztette egy párbeszéddé, amely az önálló alkotás és színpadi zeneszerzés sajátos szempontjait járja körül. Az interjúalanyok történetein keresztül a színház- és filmrendezőkkel való együttműködésük gyötrelmes és felemelő pillanataihoz, a szocializmusban való létezésük groteszkségéhez, és magához a mesterséghez kerülhetünk közelebb.
A riport fiatal színházcsinálók véleményét tárja fel arról, hogy hogyan viszonyulnak szakmai életükben a mesterekhez vagy a mester fogalmához, kitől tanultak és tanulnak szakmát, illetve elméleti szinten hogyan látják a mester-tanítvány viszonyt. Nemcsak konkrét példákkal és nevekkel találkozunk, hanem filozófiai eszmefuttatások témája is lesz a mesterség kérdése, valamint az, hogy az új generációk pályakezdése miben tér el az eddigiekétől. Tágabb kontextusban a romániai magyar színházi oktatás kérdése is kikristályosodik.
Milyen kifejezéseink vannak a tudásátadás és tudástermelés helyzeteire és ezek milyen tradíciókba illeszkednek? Mire adnak lehetőséget a formális és nem formális szakmai-oktatási viszonytípusok? Kárpáti Péter drámaíró-rendezővel, a budapesti Freeszfe és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanárával, Tompa Andrea íróval és Visky András drámaíró-dramaturggal, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományetem Színház és Film Karának oktatóival Proics Lilla beszélgetett.
