Borítókép: René Magritte. La Reproduction interdite (Not to Be Reproduced). Brussels, 1937 Hát, te? Itt? Nem kellett volna a színpadon maradj, vagy legalábbis az öltözőben? Nem. Nem…
A Játéktér 2022/3. számábólBorítókép: The Others, Anton Lachky Társulat. A kép a Játéktér 2022/3. lapszámának címlapfotója. Fotó: Anton Lachky Company A halál elől menekülsz. A…
Jól fűtött, kellemes próbaterem, hatalmas asztal, (még) nyugodt színészek. Előveszem a tolltartót, szertartásosan meghegyzem a ceruzám. Ceruza. Igen, ceruza. Soha nem golyóstoll. Mert ami kihúzatik, az…
Ha a robotok átveszik az irányítást, megszűnik a színház mint művészeti forma. Robotok nem lesznek színészek, robotok nem csinálnak színházat. A színház nem oldható meg…
A tánc nemzetközi napja alkalmából másfél hónapig tartó, izgalmas találkozósorozatot hirdetett meg a Bukaresti Nemzeti Táncközpont. A Dancing Walks, azaz a Tánc-séta során táncosok közreműködésével…
A képet Kiss Krisztina készítette a nagyváradi Szigligeti Színház HolnapUtán Fesztiválján, A nép ellensége c. előadás után. Ennek kapcsán Henn János, az előadás egyik főszereplője, fordított gondolatmenetet működtetve a színház legitimitásáról elmélkedik.
Patka Ildikó a kolozsvári Puck Bábszínház színésze. Az Én vagyok Pinokkió című előadásukból származó fotó mellé írt szösszenetében arról értekezik, hogy a bábu a karikatúra rokona, és hogy a bábos is sokszor az adminisztráció által dróton rángatott bábu, de a bábszínház ennek ellenére élni segít.
A képet Tompa Réka készítette a 2019-es Adventi Sokadalom alatt a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban. Zsigmond Andrea rövid esszéje a kép kapcsán általában az intézményekről értekezik, arról, hogy azok vajon nyitottak-e a munkatársak igényei, illetve városuk közösségei felé. Egyes intézmények kizáróak, mások befogadóak: vajon a színházaink melyik irányba tartanak?
Fotó: Kerezsi Béla Úgy adódott, hogy a pandémia miatti színházbezárási hullám előtt, és utána is épp a nagyváradi színház rendezvényein volt alkalmam tiszteletem tenni. Vagyis…
Fotók: Centrul Cultural Clujean Írok, mert tudom, hogy van hangom és szeretném hallhatóvá tenni. Mert vannak olyan személyes tapasztalataim, amelyeknek, ha nem adok hangot, egyedül…
