Lapunkban foglalkoztunk már a kérdéssel, hogy a kortárs valóságunk rendszerszintű – természeti, gazdasági és társadalmi téren egyaránt megnyilvánuló – válságai milyen kihívások elé állítják az…
TARTALOM KritikaKöllő Kata: Rómeó és Júliával a geg nyomában(Rómeó és Júlia. Kolozsvári Állami Magyar Színház) Bartha Réka: Emlékezés, te drága, te közös, te esendő(Szubjektív (felemás)…
A mester-tanítvány viszony – akár a hiányán keresztül is – hangsúlyos része a színházi kultúránknak. Lapszámunkban arra voltunk kíváncsiak, miként is beszélhetünk a tudás és…
TARTALOM Színház MarosvásárhelyenSebestyén Mihály: Miért nem épült kőszínház Vásárhelyen?Ungvári Zrínyi Ildikó: A mosoly országának pillanata. Hatalom és intézményes modellek a Székely Színház alakulásakor „Zeneszerető város…
TARTALOM TANULMÁNY, ESSZÉ Kricsfalusi Beatrix: Teatralitás és medialitás, avagy miért nem definiálható „a” színház Kiss Gabriella: Valóságcsinálás. Gondolatok a Szegedi Egyetemi Színpad Petőfi-rock című előadásáról…
Korábban már beharangoztuk őszi számunk tartalmát, két kedves szerzőnk ajánlójával. Ezúttal újabb négykezessel jelentkezünk – az őszi lapszám két felelős szerkesztője számol be pár bekezdés…
Nyári számunkban a 2020-as év tavaszát meghatározó pandémia színházi hatásaival foglalkoztunk. A mindenkit érintő járványügyi intézkedések alól a színház sem volt kivétel: a megszokott játéklehetőségeket…
Tavaszi számunkban két tematikus fókusz mentén foglalkozunk a színház és virtuális valóság viszonyával, valamint a kiégés jelenségével. Chris Salter tanulmánya az immerzió, az abszorpció, a…
Téli számunkban Sardar Tagirovsky szatmári rendezéséről, a Raszputyinról, Keresztes Attila a Tompa Miklós Társulatnál rendezett A nép ellensége című előadásáról és Góbi Rita az M Studióban bemutatott…
Őszi számunkban Bocsárdi László Koldusopera-rendezéséről, Eszenyi Enikő kolozsvári Lulujáról és Milo Rau Oresztész Moszulban című előadásáról olvasható kritika. Előadó-művészeti workshopokról is írunk: a belgrádi Csehov-fesztiválról…
