Talált kép: Szerződés az első kolozsvári kőszínház építéséről
A Játéktér 2016. nyári számából
Kolozsvári színjátszásról 1792. december 16. óta beszélhetünk. A Nemes Színjátszó Társaság ekkor, a gubernium jóváhagyásával, Rhédey grófné báltermében kezdett el játszani bérmentesen az egész téli idény alatt. Az állandó, csak a színjátszás céljaira használt játszóhely hiánya már ekkor megnehezítette az előadások megtartását, majd 1793-ban, amikor igen tekintetes summáért, évi 600 forintért voltak kénytelenek bérelni dr. Pataki Sámuel házának a báltermét, sürgős feladattá vált a színházépület felépítése. Az 1794–95-ös országgyűlés pártolta a szándékot, hiszen ebben látta a színjátszás állandóságának garanciáját. A színjátszás támogatására létrejött Színházi bizottság tehát széles körű gyűjtést indított, amelynek köszönhetően egész Erdélyből érkeztek adományok. Ezekből 1802 és 1808 között 14.072 magyar forint és 68 krajcár gyűlt össze. A telekvásárlás körüli bonyodalmak miatt az építkezés elkezdése évekig elhúzódott. Maga az építés folyamata, főként anyagi okok miatt, mindvégig akadozva haladt. Végül 1821 márciusában kerülhetett sor az első kolozsvári kőszínház felavatására.
Az építkezés történetének egyik érdekes dokumentuma az 1803. április 3-án Alföldi Antal pallérral kötött szerződés:
„1. A színházat terv szerint építi. Ha ettől eltérne, vagy kőműves hibákat követne el, s a falak megrepedeznének, boltozat, vagy más rész bedőlne, tartozik a hibás részt saját költségén újra építeni.
2. Kőműveseket, napszámosokat, műszereket ő ad, de ha kőműveseket s munkásokat a bizottság adna, tartozik a tett munka köb-öl szerinti fölszámolásában amazokat 30, ezeket 12 krban elfogadni.
3. Minden anyagot a Bizottság ad, s ő a munkát a következő egységárakban vállalja el:
a) Az alap kihányásánál az első öl mélységig köb-ölét 1 rfrt[1] 30 kron, a 2-ik öl mélységben 2 rfrton.
b) Ugyanott a kőfalat köb-ölenként 6 frton, a pincefalakat 7 frton, aboltozatokat12 frton, a földön felül kivakolva és meszelve a kőfalat 7 frton, az első emeleten 8 frt 30kron, a második emeleten 10, a harmadikon 11, 8 öl magasságon felül 14 fton. A mennyezet négyszögölét készíti 2 frt10 kron, a párkányok folyóölét 2 frton. A fedelet az akkori napi árak mellett készítteti el, anyagot hozzá a Bizottság ad.
Aláírva Alföldi Antal, Czicziri Antal és gr. Petki János.”[2]
[1] Rhénes forint, amelynek értéke 20%-al több, mint a magyar forinté.
[2] A dokumentum forrása: Ferenczi Zoltán: A Kolozsvári színészet és színház története, Kolozsvár, 1897, 160. A kolozsvári színház Farkas utcai épületéről készült metszet lelőhelye: Hazánk s a Külföld folyóirat, Budapest, 1867. okt. 31., 45. évf. 3. szám, 712. Nincs adat a készítőjére vonatkozóan. A dokumentumot és a metszet másolatát Salat-Zakariás Erzsébet bocsátotta a Játéktér rendelkezésére.