A szerző írásában az erdélyi intézményesülés előtti bábtörténet egyes szakaszait tárgyalja. Részletesen ír a Paprika Jancsi bábszínházi jelenlétéről, a Vitéz László-előadásokról, és olyan vendégelőadásokról, mint a Novelli bábszínház turnéja vagy Büky Béla bábművész fellépése.
Az UNIMA, a Nemzetközi Bábművész Szövetség bábszínházi világnap üzenete 2022. március 21-énÍrta: Ranjana Pandey indiai bábművész, író, színházi és televíziós rendező, tanár A tenger A…
Március 17-én a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház sajtótájékoztatón ismertette, miként ünnepli a bábszínház világnapját. Lukács Emőke, az Udvarhely Bábműhely vezetője, valamint Dálnoky Réka, a színház…
Próbanapló a nagyváradi Lilliput Társulat Sosevolt Cirkusz című bábelőadásárólBorítókép: István Zsuzsanna Csak lépésről lépésre át kell kutatni a rét minden szögletét. Akkor láthatjuk, hogy mi…
Megjelent a Játéktér 2013-as tavaszi számában. Hans Christian Andersen Borsószem hercegkisasszony meséje alapján Bertóti Johanna és Rumi László Borsópróba című bábelőadását 2014. március 21-én, a Bábszínház Világnapján…
2021. október 6–10. között ötödik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulat a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját: a társulat egykori…
Lukács Emőke bábszínész, az Udvarhely Bábműhely vezetője. Az interjúban pályaválasztásáról, a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínházban töltött éveiről, és arról is mesélt, miért fontos, hogy időről időre kilépjünk a színház zárt falai közül, és feltegyünk magunknak a kérdést: van-e fogalmunk a társadalomról, amelynek és amelyről elméletileg játszunk? Mindezek mellett pedig a 2019-ben alapított Udvarhely Bábműhely munkájáról, célkitűzéseiről, a bábszínház társadalomban betöltött szerepéről is beszélgetett Deák Katalin riporterrel, a Játéktér szerkesztőjével.
A tanulmány bábtörténeti adatok felhasználásával nyomon követi a 20. század meghatározó történéseit, amelyek hatására kialakultak azok a szerkezeti és megjelenési formák, amelyek a kortárs bábművészetet (animációs művészetet) napjainkra meghatározzák. Ezért a bábművészet alapstruktúráink azonosításából kiindulva vázlatosan áttekinti a 20. századi európai bábtörténeti vonatkozásokat, majd az évszázadokon keresztül a családi kötelékekben őrzött bábjátékos tudás áttelepítését és meghonosodását követi nyomon az akadémiai rendszerben működő bábos iskolák felleltározásán keresztül.
Patka Ildikó a kolozsvári Puck Bábszínház színésze. Az Én vagyok Pinokkió című előadásukból származó fotó mellé írt szösszenetében arról értekezik, hogy a bábu a karikatúra rokona, és hogy a bábos is sokszor az adminisztráció által dróton rángatott bábu, de a bábszínház ennek ellenére élni segít.
Simó Enikő Sepsiszentgyörgyön élő és alkotó textilművész, báb- és díszlettervező. A brassói bábszínház állandó munkatársa volt huszonhat éven át, vendégtervezőként pedig az ország számos bábtársulatánál dolgozott, többek közt Kovács Ildikó és Antal Pál mellett. Az Udvarhely Bábműhely vezetője és két tervezője látogatta meg Enikő nénit, hogy közel fél évszázados bábszínházi tapasztalatairól, a szakma fortélyairól vagy csak úgy, az életről meséljen nekik. A beszélgetés hanganyagának átírt, szerkesztett változatát (szerk. Kiss Krisztina és Deák Katalin) ajánljuk itt szeretettel.
