Hatházi András K. Gedeon tündöklése és bukása című rendezése Barabási Albert-László A képlet című könyve alapján született meg a Figura Stúdió Színházban, Gyergyószentmiklóson. A siker természetét és törvényszerűségeit vizsgáló előadásról írt kritikájában Biró Réka azt vizsgálja, hogy a hagyományostól eltérő módszerekkel dolgozó alkotóknak mennyire sikerült hiteles előadást létrehozniuk.
Interjúalanyaink két alkalommal tartottak háromórás pszichodrámás foglalkozást színházi szakembereknek, majd fókuszcsoportos interjút vezettek a mentális jóllét témakörében, amelyen szintén színházi alkotók vettek részt. Beszélgetésünkben többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy szakemberekként mit gondolnak, mit jelent a mentális egészség egy művészeti folyamatban, illetve hogy a színházi alkotókkal való találkozásaik alapján mit látnak, hogy áll a színházi szakmai közeg a mentális jóllét szempontjából. Iza és Enikő válaszolt ezekre, és még számtalan megkerülhetetlen kérdés felmerült e téma kapcsán, amelyek – reméljük – hasznosak lesznek majd mindazok számára, akik munkájuk során vigyázni szeretnének önmaguk és mások lelki egészségére.
A 2022 májusában létrejövő beszélgetés tizenegy résztvevője közt volt kulturális menedzser, egyetemi tanár, látványtervező, dramaturg, valamint 20 és 50 év közötti színészek – kőszínházban dolgozók és szabadúszók egyaránt.
A fókuszcsoportos interjú fő kérdései a következők voltak: Melyek a szakmai kiégés tünetei? Felismerjük-e ezeket? Milyen körülmények gyorsíthatják a kiégést? Kié a felelősség? Mi a kiégés, a mások általi kihasználás és az önkizsákmányolás közti viszony? Kihez fordulhatunk? Egyáltalán lehet-e beszélni a színházi közegben ezekről a kérdésekről? Végül pedig: mit tennénk egy olyan elsősegélycsomagba, amely a kiégés megelőzésében segít bennünket? Hát a kiégés esetén használható túlélőcsomagunkba?
A riportból kiderül, hogy erdélyi színházi alkotókként hogy is álltunk 2022 tavaszán a mentális egészség és a szakmai kiégés terén.
A 2022 májusában létrejövő beszélgetés tizenegy résztvevője közt volt kulturális menedzser, egyetemi tanár, látványtervező, dramaturg, valamint 20 és 50 év közötti színészek – kőszínházban dolgozók és szabadúszók egyaránt.
A fókuszcsoportos interjú fő kérdései a következők voltak: Melyek a szakmai kiégés tünetei? Felismerjük-e ezeket? Milyen körülmények gyorsíthatják a kiégést? Kié a felelősség? Mi a kiégés, a mások általi kihasználás és az önkizsákmányolás közti viszony? Kihez fordulhatunk? Egyáltalán lehet-e beszélni a színházi közegben ezekről a kérdésekről? Végül pedig: mit tennénk egy olyan elsősegélycsomagba, amely a kiégés megelőzésében segít bennünket? Hát a kiégés esetén használható túlélőcsomagunkba?
A riportból kiderül, hogy erdélyi színházi alkotókként hogy is álltunk 2022 tavaszán a mentális egészség és a szakmai kiégés terén.
Sorozatunkban színházi témájú álmokat/rémálmokat gyűjtünk. Köszönjük mindenkinek, aki eddig megosztotta velünk az álmát. Ha téged is meglátogat éjjelente a színház, és szívesen megosztanád velünk tudatalatti…
Sorozatunkban színházi témájú álmokat/rémálmokat gyűjtünk. Köszönjük mindenkinek, aki eddig megosztotta velünk az álmát. Ha téged is meglátogat éjjelente a színház, és szívesen megosztanád velünk tudatalatti…
Sorozatunkban színházi témájú álmokat/rémálmokat gyűjtünk. Köszönjük mindenkinek, aki eddig megosztotta velünk az álmát. Ha téged is meglátogat éjjelente a színház, és szívesen megosztanád velünk tudatalatti…
Új sorozatunkban színházi témájú álmokat/rémálmokat gyűjtünk. Köszönjük mindenkinek, aki eddig megosztotta velünk az álmát. Ha téged is meglátogat éjjelente a színház, és szívesen megosztanád velünk…
Új sorozatunkba, amelyben színházi témájú álmokat/rémálmokat gyűjtünk, Fodor Györgyi küldte el nekünk álmát, amely a nemrég bemutatott szentgyörgyi Tamási Áron Színház Tóték előadásához kötődik. Köszönjük…
A 2021/2. lapszámunk fő témájához, a mester-tanítvány, tanár-diák viszonyokról a romániai magyar színházban, körkérdésben szólítottunk meg több erdélyi színészt, hogy írjanak, beszéljenek arról, hogy a saját tapasztalatukon keresztül szűrve miként gondolkodnak a mester fogalmáról, alakjáról, esetleges hiányáról, ezek okairól, az alkotói generációk közti kapcsolódásokról. B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katalin, Csatlós Lóránt, Dálnoky Csilla, Fincziski Andrea, Györgyjakab Enikő, Mátray László és Sinkó Ferenc válaszai olvashatók az összeállításban.
